A Wildlife Conservation Society (WCS) mesterséges intelligenciát használt fel 119 új óceáni biodiverzitás-hotspot feltárására az Indiai-óceán nyugati részén – és jelentése szerint ezek a helyek csak „alacsony átfedésben” vannak a meglévő tengeri védett területekkel (MPA).
WCS, székhelye: New YorkA Bronxi Állatkert küldetése a vadon élő állatok és vadon élő helyek megmentése világszerte, és globális természetvédelmi programját a világ összes óceánján és közel 60 országban alkalmazza.
A szervezet egy új mesterséges intelligencia-modellt dolgozott ki, hogy a tudósok feltérképezzék azokat a területeket, ahol különösen magas a hal- és korallfajok koncentrációja. Azt mondja, hogy mivel ezek közül a hotspotok közül jelenleg kevés van védett vagy megőrzött, a leletek fontos lehetőséget kínálnak arra, hogy az érintett 11 nemzet új MPA-kat vezessenek be.
Ezek a Comore-szigetek, Kenya, Madagaszkár, Mauritius, Mayotte, Mozambik, Réunion, Seychelle-szigetek, Szomália, Dél-Afrika és Tanzánia, valamint más, nemzetközi vizeken található helyszíneket is azonosítottak.
A hotspotok legnagyobb országos koncentrációja Madagaszkár (23), Mozambik (19) és Tanzánia (18) közelében volt, a legmagasabb pontszámot elért egyéni hotspotok pedig Tanzánia, Mozambik, Comore-szigetek és Kenya voltak.
Gyorsabb és pontosabb
„Az elmúlt 10 vagy 15 évben különféle prediktív modelleket hoztak létre, de ezek nem voltak túl pontosak az empirikus előrejelzések elkészítésében” – magyarázta a WCS tengertudományi igazgatója, Tim McClanahan. „A növekvő számítási sebességnek és a nyílt forráskódú adatok egyre jobb elérhetőségének köszönhetően a modellek olcsóbbak, gyorsabbak és pontosabbak lettek, mint valaha.”
A WCS AI modellt úgy állították elő, hogy nagy felbontású oceanográfiai adatokat párosítottak a helyszíni tudósok által végzett részletes vízi felmérésekkel. A modell 6.25 km-es „zátonycellákra” bontotta a régiót, hogy azonosítsa, melyik tartalmazza a legtöbb hal- és korallfajt.
„Valódi adatokat gyűjtöttünk a víz alatti felmérésekből sok ilyen helyen – lehetővé téve számunkra, hogy az adatokat felhasználjuk a modellek képzésére és azok pontosságának tesztelésére” – mondta McClanahan.
"Most, hogy a tesztelési folyamat felfedte a modellek nagy szilárdságát, a modellek segítségével megjósolhatjuk a várható fajszámot még azokon a területeken is, ahol még nem rendelkezünk adatokkal – remélhetőleg megkönnyítve a közösségek és országok megtalálását és megtalálását. új védett területeket helyez előtérbe.”
A WCS rámutat, hogy nem minden MPA a biológiai sokféleség magas szintjének védelméről szól, néhányat azért hoztak létre, hogy segítsenek kezelni a kisüzemi halászok számára fontos területeket, vagy megvédjék az ikonikus fajok, például a dugongok fogyatkozó populációit.
Mindazonáltal azt állítja, hogy az ország biodiverzitási gócpontjainak pontos meghatározása fontos a globális célkitűzések megvalósításában, például a 30 × 30-as cél, amely szerint 30-ra a földek és vizek legalább 2030%-át meg kell védeni és megóvni.
„Szakértők” és anekdoták
„Azt találtuk, hogy ebben a 11 országban a legmagasabb biológiai sokféleséggel rendelkező helyek közül sok egyáltalán nem védett” – mondta McClanahan. "A legtöbb MPA-nak nincs elegendő adata a kijelölésük biztonsági mentéséhez." Azt mondta, hogy sokakat „szakértői vélemény” és megfigyelési anekdoták alapján jelöltek ki, nem pedig adatok és modellek alapján.
„Gyakran hiányoznak a valós adatok, amelyek megmondják: hol vannak a legmagasabb biodiverzitású területek az egyes országokban? Mely helyek lesznek a leginkább ellenállóak az éghajlatváltozással szemben? Mely területeken támaszkodnak leginkább a halászok élelmezése és bevétele? Ezekre az adatokra van szükségünk a legjobb döntések meghozatalához. Ez az új modell elősegíti a megfelelő döntések meghozatalának képességét.”
A tanulmány az Egyesült Államok Belügyminisztériumának és a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségnek a támogatásával készült, és a következő évben jelent meg. Megőrzési biológia.
A Diverneten is: Korallrezervátumot tártak fel az Indiai-óceánon, Miért van minden kékben egy kis uszonyos bálna?, A világ korallzátonyai nagyobbak, mint gondoltuk…, Az Ocean Census 100 ezer ismeretlen tengeri fajt céloz meg
