Albánia egyik jelentős ősi erődje és kikötője víz alá süllyedt maradványai sokkal nagyobbak, mint azt korábban feltételezték.
A „jelentős felfedezésnek” nevezett dolog egy brit–albán régészeti és környezetvédelmi búvárcsapat expedíciója nyomán történt.
A 20. században és a 21. század elején először feltárt Triport lelőhelyét korábban 12 hektárosnak számolták – de a búvárok további nyolc hektárnyi víz alatti építményeket fedeztek fel.
Ez arra utalt, hogy Triport egy nagy római település kikötője volt, amely valószínűleg az ókori Aulon városhoz – ma Vlora kikötőjéhez – köthető. Triport biztonságos horgonyzóhelyet kínált volna mind a tengerben, mind a közeli lagúnában, a főbb római utak pedig összekötik Aulonnal és más városokkal.
A búvárok bizonyítékokat találtak a görög és római tengeri kereskedelemre az ie 4. század és i.sz. 7. század közötti időszakból, beleértve a kő-, ólom- és vashorgonyokat, sokféle stílusú amforát, tetőcserepet, tányért és vizeskorsókat.
Az expedíció az albán partok mentén, Butrintban és Orikumban is felmérte az elsüllyedt városokat és kikötői építményeket. A tengerszint az idők során jelentősen megváltozott - mondták a kutatók, akik akár 1.5 méteres víz alá merülést is észleltek.
Az expedíciót Peter Campbell, a Southamptoni Egyetem munkatársa és Neritan Ceka, az Albán Régészeti Intézet munkatársa irányította. Tizennégy kutató dolgozott együtt az Albán Nemzeti Tengerparti Ügynökséggel, hogy felmérjék nemcsak Albánia víz alatti kulturális örökségét, hanem part menti környezetének állapotát is.
A búvárkodásra és a part menti fejlesztésekre vonatkozó korlátozások az ország hosszú kommunista időszaka alatt „a Földközi-tenger legérintetlenebb víz alatti kulturális örökségét hagyták maguk után”, de a csapat arról számolt be, hogy a tengerparti turizmus fellendülése és a szabályozatlan fejlődés ezt gyorsan megváltoztatta.
Divernet – A legnagyobb Online Erőforrás búvárok számára
23-augusztus-16
