Az ausztrál Nagy-korallzátony légi felmérései 12 hónapon belül másodszor mutattak ki súlyos korall-fehéredést. Tavaly a hatás a zátony északi harmadában volt a legszélsőségesebb, de mostanra a középső harmadban is intenzív korallfehéredés tapasztalható.
"Ennek az egymásnak ellentmondó fehérítés együttes hatása 900 mérföldre terjed, így csak a déli harmada marad sértetlen" - mondta a két megfigyelő egyike mindkét évben, Terry Hughes professzor, az ARC Korallzátonyok Tanulmányok Kiválósági Központjának igazgatója. Townsville-ben.
"A kifehéredést a globális felmelegedés okozta rekord hőmérsékletek okozzák" - mondta Hughes professzor. "Idén tömeges fehéredést láthatunk még az El Niño körülményei nélkül is."
A legutóbbi felmérések több mint 5000 mérföldet fedtek le, és a közel 800 egyedi korallzátony által elszenvedett károk becslései szorosan megegyeztek a 2016-os eredményekkel.
"A fehérített korallok nem feltétlenül elpusztult korallok, de a súlyos középső régióban nagymértékű korallveszteséggel számolunk" - mondta Hughes professzor megfigyelőtársa, Dr. James Kerry. "Még a leggyorsabban növekvő korallok teljes felépüléséhez is legalább egy évtizedre van szükség, így a 12 hónapos időközönként lezajló tömeges fehéredési események nulla esélyt adnak a 2016-ban megsérült zátonyok felépülésére."
A Debbie trópusi ciklon tovább fokozta a pusztítást, amikor március végén egy 60 mérföld széles sávot vájt az addig viszonylag egészséges zátonyon.
A GBR-zátony „több becsapódással küszködött”, amelyek közül a legsürgetőbb a globális felmelegedés volt – mondta Hughes professzor.
"Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, a korallok egyre több ilyen eseményt fognak tapasztalni: az eddigi 1°C-os felmelegedés már négy eseményt okozott az elmúlt 19 évben." A másik két esemény 1998-ban és 2002-ben volt.
„Végső soron csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátást, és ennek lehetősége gyorsan bezárul” – mondta Hughes professzor.
A légi felméréseket, akárcsak 2016-ban, kiterjedt vízben végzett kutatás támasztotta alá, amely a Nature-ben jelent meg.
Divernet – A legnagyobb Online Erőforrás búvárok számára
11-Apr-17
