MERÜLÉSI HÍREK
Amikor a parti őrség felvette a hívást egy búvárhajóról, amely szerint két búvárnak nem sikerült felbukkannia a dél-devoni partoknál, a Torbay RNLI állomás mindkét mentőcsónakja működésbe lépett.
Október 20-én, csütörtökön 4 óra előtt érkezett a bejelentés, miszerint a haverpár 7 percet késett a felszínre emelkedéssel, és mind a minden időjárási körülmények között, mind a part menti mentőcsónak (ILB) legénysége válaszolt.
Lásd még: A Mikulások a mentőcsónakokért merülnek
A gyakornok kormányos, Sam Robinson az ILB-n több mint 250 méterről vette észre az eltűnt búvárokat. A torbayi érckőtől délre voltak – 1.3 mérföldre attól a helytől, ahol a felszínre várhatóak. Addigra már több mint egy órája sodródtak az árapály-áramon.
Miután felépültek, a búvárok elmagyarázták, hogy merülésük után 17 perccel bukkantak fel 14 méteres mélységből, miután rájöttek, milyen erősek az áramlatok, de már túl messzire vitték őket búvárcsónakjuktól ahhoz, hogy könnyen láthatóak vagy hallhatók legyenek. A felszínborítás ekkor még fél órája nem számított arra, hogy meglátja őket.
"Sam és az ILB másik önkéntes legénysége még mindig úton volt, hogy találkozzanak a búvárcsónakkal, amely több mint egy mérföldnyire volt a tervezett felszíni pontjuktól." magyarázható Torbay RNLI kormányos Mark Criddle. "A jó dolog az, hogy a búvárok elvitték és kihelyezték a búvárzászlókat és a felszíni jelzőket, ami azt jelentette, hogy könnyebb volt látni őket az elhalványuló fényben."
A búvárok visszautasították a mentősök általi ellenőrzések ajánlatát, mert merülésük viszonylag rövid és sekély volt, bár az RNLI legénysége elmagyarázta nekik a másodlagos vízbefulladás (immerzív tüdőödéma, vagy IPO) gyakran nem értékelt veszélyeit. A búvárhajót visszakísérték Brixhambe.
A torbayi mentőcsónak állomás 155 éve működik, ez idő alatt legénysége 52 kiemelkedő díjat nyert el vitézségéért.