A víz alatti nyomozást azután indították el, hogy az észak-németországi lübecki kikötő közelében, a Trave folyón a vízi hatóság többsugaras visszhangszondája során 11 méter mélyen rejtélyes, kagylóval borított fagerendákat és hordókat találtak, amelyekben ismeretlen rakomány volt.
A búvárok először 2021 augusztusában vizsgálták meg az anomáliát, hogy kizárják az áthaladó hajózás kockázatát. Ezután a Kieli Egyetem kutatóit hívták be, akik tavaly november óta 13, átlagosan 36 perces merülést hajtottak végre annak megállapítására, hogy a roncshely egyedülálló a balti nyugati régióban.
Lásd még: 2 oroszlán almával: 17. századi faragványok kábító búvárok
Kiderül, hogy egy közel 400 éves hajó a Hanza-korszakból – 150 hordó égetett meszet szállított.
„A hajó faanyagainak független kormeghatározása három különböző laboratóriumban feltárta, hogy a hajót a 17. század közepén építették” – jelentette be Dr. Fritz Jürgens, az egyetem Őstörténeti és Prototörténeti Régészeti Intézetének tudományos búvára. „Mindig abban reménykedsz, hogy találsz egy ilyen leletet, és hirtelen a szemed előtt van egy. Igazán egyedi – nekem személy szerint is.”
Dr. Jürgens és az egyetem tudományos búvárközpontjának egy csapata a lübecki Hanzaváros és a Gottingeni Egyetem kutatóival tárta fel a roncsot, de a kieli földtudományi intézet azonosította a rakományt égetett mész építőanyagként.
„A középkorban és a kora újkorban a mészkövet bányászták, égették, majd eloltották. Ebből habarcsot csináltak” – mondta Dr. Jürgens.
A Hanza-hajó Skandináviából Lübeck felé tartott. Elsüllyedésének okát nem erősítették meg, bár egy folyókanyarban, sekélyben futhatott zátonyra.
Tavaly decembertől a víz alatti régészekhez csatlakozott Christian Howe tudományos búvár, tapasztalt víz alatti fotós és operatőr. A búvárok fotói és videói alapján készült 3D-s modellek segítségével a hajót 20-25 méter hosszúra becsülték, így a balti-tengeri kereskedelem tipikus közepes méretű „igáslova” lett.
Míg azonban már korábban is találtak hasonló, különböző évszázadokból származó roncsokat, ezek eddig a balti keleti régióra korlátozódtak.
A merülések során kiderült, hogy a hajóroncs komoly eróziós veszélynek van kitéve, mivel a szabaddá vált részek hajóférgekkel fertőzöttek, amelyek a folyókban is jelen lehetnek, bár magában a Balti-tengerben nem. A Kieli Egyetem jelenleg a többi érdekelt féllel együtt dolgozik a védelmi stratégián, beleértve a roncs megmentésének és megőrzésének lehetőségét.
A Diverneten is: A Vrak búvárai további 10 balti roncsot találtak, 6 történelmi roncs azonosítója a búvárösvényhez, Búvárok Barikád „erdőt” találnak a Balti-tengeren, Balti hajóroncsok felfedezése Svédországban
