MERÜLÉSI HÍREK
Spanyol búvárok római aranyérméket tárnak fel
Kép: Valenciai Egyetem.
Összesen 53 tökéletesen megőrzött római aranyérmét találtak a tengerfenéken a spanyol Portitxol szigetén Valenciától keletre, miután két szabadbúvár véletlenül felfedezett egy nyolcast.
Luis Lens és Cesar Gimeno lelete egy víz alatti ásatást indított el, amelyet az Alicantei Egyetem régészei vezettek, és azt mondják, hogy amit találtak, az az egyik legnagyobb ilyen érme kincs, amelyet Európában valaha is találtak.
A régészekkel együtt búvárkodtak a Spanyol Polgárőr Különleges Vízalatti Brigád tagjai. Az érmék mellett a búvárok három réznek vélt szöget és súlyosan megrongálódott ólommaradványokat találtak, amelyek egy tengeri ládából származhattak.
Az érméket az egyetem Régészeti és Történelmi Örökségkutató Intézetének tudósai a késő római korszakra, a 4. század vége és az 5. század eleje közé datálták.
Az érméket olyan jól megőrizték, hogy a feliratuk jól olvasható volt. Öt császár kormányzási időszakából származnak: I. Valentinianus (három érme), II. Valentinianus (hét), I. Theodosius (15), Arcadius (17) és Honorius (10). Csak egy érmén volt megfejthetetlen felirat.
24. szeptember 2021.
Jaime Molina, az egyetem ókori történelemprofesszora vezette a csapatot, és „kivételes régészeti és történelmi leletként” jellemezte a fuvart.
Lehetséges, hogy az érméket szándékosan rejtették el, hogy megvédjék őket a betolakodó barbároktól. A Nyugat-Római Birodalom összeomlása i.sz. 409-től kezdődött, amikor olyan népek, mint az alánok, vandálok és szuevek, előrenyomultak és kifosztották az Ibériai-félszigeten.
Az érméket restaurálják, hogy kiállítsák a xabiai Soler Blasco Régészeti és Néprajzi Múzeumban, és a valenciai kormány pénzeszközöket különített el a víz alatti ásatások folytatására a területen. A korábbi leletek között horgonyok, amforák és kerámiák voltak különböző korokból.
Eközben egy hajóroncsot tártak fel egy ókori római kikötőnél, a krétai Sitia városa közelében, víz alatti régészek a Görögország Víz alatti Régiségek Ephorate felügyelete alatt.
A Paleokastro-öbölben végzett víz alatti kutatások főként sértetlen, i.sz. 2. századi amforákat tártak fel, amelyek úgy feküdtek a tengerfenéken, ahogyan azokat a hajóra rakták volna. Tervezésük alapján a hajó az Ibériai-félszigetről indult.
A búvárvizsgálatot a Torontói Egyetemmel és a British School of Athénnal együttműködve végezték, miközben a kutatók igyekeznek többet megtudni a kikötőről. Az ie 3000 körüli minószi civilizációból származó ősi épületek és pithos nevű tárolóedények maradványait, valamint római kori építményeket is találtak.
