Amikor azt hisszük, hogy a világ óceánjaival foglalkozunk, váratlan felfedezés történik, amely felforgatja a tudósok megértését.
A becslések szerint legalább 85 mérföld hosszúra becsült, korábban nem sejtett „gázüzemű” korallzátonyra bukkantak az Atlanti-óceánon, az Egyesült Államok délkeleti partjainál.
A leletre augusztus 23-án került sor a National Oceanic & Atmospheric Administration, a Bureau of Ocean Energy Management és az US Geological Survey tudósai által.
Lásd még: A mély korallzátony a világ legnagyobb ismert korallzátonya
15 napos expedíciójuk az Atlantis kutatóhajón a Deep Search elnevezésű ötéves projekt része volt az Atlanti-óceán partjainál Virginia és Georgia között, a zátonyra a dél-karolinai Charlestonnál találtak rá.
Egy korábbi expedíció során a „mély halmok” megfigyelését követően a kutatók meglepődtek, amikor egy nyolcórás merülést hajtottak végre emberes tengeralattjárójukban. Alvin bizonyítékokat tárt fel „mélyvízi korallzátonyokról és hegyekről, hatalmas tengeralattjáró-kanyonokról és hidegszivárgó közösségekről, amelyek a napfény helyett a földgáz energiájára támaszkodnak a termelékenység növelésére”.
Úgy tűnik, hogy a zátony az emberiség előtti időkre nyúlik vissza Lophelia, a mélytengeri domináns zátonyképző korall, de a merülés során összesen nyolc fajt azonosítottak, köztük Enallopsammia, Madrepora és különféle oktokorallok.
A tudósok úgy írták le a zátonyról, mint amilyennek korábban láttak, és csodálkozásukat fejezték ki, hogy ilyen sokáig rejtve maradhatott.
A felfedezést különösen akkor tartják jelentősnek, amikor a Trump-kormányzat az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger tengeri területein olaj- és gázfúrásra vonatkozó engedélyezési tilalmat kívánja feloldani.
A Deep Search projekt célja a tengerfenék azon sérülékeny területeinek azonosítása, amelyeket mentesíteni kell az ilyen jellegű kizsákmányolás alól.
