Utoljára 26. április 2023 -án frissítette Divernet
MERÜLÉSI HÍREK
A Fülöp-szigeteken valaha végzett legátfogóbbnak tűnő, 17 fiatal bálnacápát vizsgáló műholdkövetési tanulmány kimutatta, hogy bár nagyon mozgékonyak voltak, mindegyik cápa az ország vizein maradt a követési időszak alatt.
Lásd még: Merülési kísértések: Fülöp-szigetek és Malajzia
A kutatók szerint ez bizonyítja a szigetcsoport fontosságát a faj számára.
A Fülöp-szigeteken található, és az elmúlt 20 évben hivatalosan is védték a világ harmadik legnagyobb ismert cetcápapopulációját.
Világviszonylatban a fajt a kihalás veszélyében veszélyeztetett kategóriába sorolják, miután a populáció több mint 50%-os csökkenést mutatott, amelyet nagyrészt a folyamatos kizsákmányolás okoz, különösen Délkelet-Ázsiában.
Több mint 600 egyedi cetcápát azonosítottak a Fülöp-szigeteki Sulu- és Bohol-tengerben. A dél-kínai-tengeri halászathoz való közelségük miatt fontos mozgásuk nyomon követése annak megállapítása érdekében, hogy a populáció helyreáll-e vagy csökken-e, és meghatározzák a védelmi prioritásokat.
A kutatást a Fülöp-szigeteki Large Marine Vertebrates Research Institute (LAMAVE), a Marine Megafauna Foundation (MMF) és a Tubbataha Management Office (TMO) végezte.
A tudósok közel valós időben tudták megfigyelni a cetcápákat a lekötött műholdcímkék segítségével, amelyek mindig közölték a helyzetet, amikor a cetcápa a felszínhez közeledett.
A cetcápák mérete 4.5 és 7 méter között volt, és 73%-a hím volt. 2015 áprilisa és 2016 áprilisa között Dél-Leyte-ben, Mindanao északi részén és Palawanban jelölték meg őket.
Egy eredetileg a Tubbataha Reefs Természeti Parkban megjelölt egyed 1550 mérföldet tett meg, miközben a Sulu- és Bohol-tengeren át a Csendes-óceánba úszott. Egy másikról azt találták, hogy átlagosan 29 mérföldet tesz meg naponta.
„Ez a kutatás rávilágít a cetcápák, még a fiatal egyedek nagyfokú mobilitására, valamint arra, hogy szélesebb körű kezelési és védelmi tervekre van szükség e veszélyeztetett faj tekintetében” – mondta Gonzalo Araujo, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmények megtalálhatók a PeerJ-ben, a Élet- és Környezettudományi folyóirat.
