Nemzetközi tudósok, köztük az Egyesült Királyságból, arra szólítják fel a maldív kormányt, hogy gondolja át a pusztító horogsoros halászat visszaállítására vonatkozó terveit – és reméli, hogy számíthatnak az érintett búvárok támogatására, akik az Indiai-óceán szigeteire látogatnak, hogy nagyállatokkal kapcsolatos élményeket keressenek.
A tudósok szerint a horogsoros halászat veszélyezteti a célzott és járulékos fogású fajokat, és növeli a nyomást az amúgy is túlhalászott tonhalpopulációkra, amelyektől a helyi kisüzemi halászok függenek.
A Maldív-szigetek rendelettervezete lehetővé teszi a járulékos cápafogások kirakodását, ami veszélyezteti a cápák és ráják menedékhelyeként való státuszát.
A horogsoros halászat hatékonyan újraindítaná a cápahalászatot az atollokon, és a létfontosságú halállományok veszélyeztetésével károsan hatna az óceánok egészségére, a fenntarthatóan működő halászok megélhetésére és a turizmusból származó bevételekre is – érvelnek a kampányolók.
A halászok jövedelmét befolyásolná a tengerentúli halászatból származó verseny, míg a part menti közösségek táplálásához szükséges halállományok kimerülése humanitárius problémává válhat.
A horogsoros halászat hírhedt magas járulékos fogási arányáról, beleértve a sebezhető fajokat is, amelyek súlyosan befolyásolhatják a tengeri biológiai sokféleséget. „A hosszúszászolás a de facto feloldják a régóta fennálló cápahalászati tilalmat, amely nagyban hozzájárult a Maldív-szigetek tengeri élőlényeinek egészségének helyreállításához” – mondják a kampányolók.
A járulékos fogás a veszélyeztetett cápafajokat, valamint a manta rájákat, teknősöket és tengeri madarakat érinti, ellentétben a hagyományos horgászmódszerekkel, például a horgászbottal, amelyek minimálisra csökkentik a járulékos fogások arányát.
A külföldi lobogó alatt közlekedő hajók 1985-ben kezdték meg a horogsoros halászatot a Maldív-szigeteken. A gyakorlatot 2010-ben gazdálkodási problémák miatt betiltották, de a következő évben újra megnyitották, a további szabálytalanságok miatt a kormány úgy döntött, hogy 2019-ben leállítja az új engedélyek kiadását.
A vállalkozások és nem kormányzati szervezetek Maldív-óceáni Szövetsége (MOA) partnerséget kötött a Sárgaúszójú Tonhal Halászok Szakszervezetével, hogy petíciót indítani az OnlyOne-on keresztül, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy tudatosítsa a kormányban a horogsoros halászat ökológiai, gazdasági és hírnevét érintő következményeit.
Az #AgainstLonglining kampányt támogató brit tudósok közé tartozik Daniel Pauly tengerbiológus, akiről azt mondják, hogy a világ egyik legtöbbet idézett halászati tudósa, és Callum Roberts professzor, az Exeteri Egyetem tengeri természetvédelmi biológusa.
„A Maldív-szigetek globális vezető szerepet tölt be az óceánok védelmében, hiszen 2009 óta védi vizeit a cápák, manta ráják és teknősök halászatától” – mondja Roberts.
„A horogsoros halászat újraindítása rendkívül hatékony módja lenne az óceán ikonikus vadvilágának megtizedelésének és a nehezen megszerzett hírnévnek a tönkretételének.” A búvárok aláírhatják a petíciót itt.
A Diverneten is: A MALDIVES TAGADJA, HOGY CÉPÁK VESZÉLYEZÉSE, A NORMÁLIS CÁPÁK, CSAPDAZÓNA: MYSTERY CANTEEN A MALDIVI Cápák számára
